|
Bár az idei érettségi vizsgák átlaga 3,65 lett, ami az elmúlt évekhez képest javulást jelent, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta, szükség van egy olyan érettségi rendszer kidolgozására, amely a színvonalat felfelé emeli. Hazánkban ugyanis már 20 százaléktól elégséges osztályzatot kapnak a tanulók, míg Európában ez 50 százaléktól lehetséges. Az államtitkár az elmúlt tanév pozitívumai közül kiemelt több törvénymódosítást, mint az osztályzás és az évismétlés visszaállítását alsó tagozatban, vagy a tanárok bántalmazásának büntethetővé tételét. Az új közoktatási és felsőoktatási törvény várhatóan a jövő félévben születik meg.
A 2010/2011-es tanévben 141 ezer fő tett legalább egy vizsgatárgyból érettségit, ez a szám azonban kevesebb az érettségiző korosztályt jelentők létszámánál a különböző érettségi fajták miatt. Az érettségi vizsgák átlaga 3,65 lett, Hoffmann Rózsa szerint a több évi tapasztalat azt mutatja, hogy ez elfogadható eredmény, mégsem járhat teljes elégedettséggel. Az érettségi követelményei ugyanis nálunk nem elég magasak, hiszen a százalékok osztályzatra való átszámítása alacsony kulccsal történik. "Magyarországon 20 százalék a minimum, míg ez Európában általában 50 százalékot jelent" - érvelt az államtitkár a szigorítás szükségessége mellett. Az államtitkár elmondta, a színvonalat felfelé emelő érettségi rendszerre van szükség, nem lesz azonban hirtelen radikális változás, nehogy megismétlődjön az, ami Romániában és Lengyelországban történt, ahol a diákok fele, illetve negyede megbukott az érettségin. A magyar érettségizők közül egyébként 2,1 százalék nem felelt meg a minimum követelményeknek valamely vizsgán. A vizsgatárgyankénti átlag 4 és 2,99 között mozgott, előbbi a kémia, utóbbi a matematika középszintű vizsgák átlaga.
A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem vizsgák átlagai 3,58 illetve 3,75 értékűek. Jó szinten áll a fizika tantárgy, amely középszinten a 3,95-ös átlaggal a második legjobb érték. A középszintű angol érettségik átlaga csaknem háromtizeddel előzi meg a németből tett vizsgákét, utóbbi csupán 3,23 lett - derült ki. A biológia és informatika érettségik pedig a történelem, illetve a magyar nyelv és irodalom átlagaihoz közelítenek. Az elmúlt öt évet tekintve az egyes tantárgyakban középszinten mért teljesítményekben nem volt jelentős változás, a tavalyihoz képest a legmagasabb eltérés a történelem érettségi eredményeiben mutatkozik meg, ahol tavalyi 61,5 százalékhoz képest idén 63,35 százalékon teljesítettek átlagosan a diákok.
A tantárgyi átlagokat tekintve középszinten a gimnáziumok átlaga minden esetben magasabb értékű az országosnál, a szakközépiskolákban 7-14 százalékos eltérések tapasztalhatók, míg a felnőttoktatásban biológiából, angolból és fizikából is 20 százalék körüli a különbség. Emelt szinten az angolból érettségizők teljesítettek a legjobban, átlagosan ugyanis 69,72 százalékosra vizsgáztak. Ezt követi a német csaknem 69 százalékkal, majd a kémia, a biológia és a történelem, amelyek eredményei 64 és 66 százalék között mozognak. 60 és 50 százalék közötti teljesítményt nyújtottak a magyar nyelv és irodalomból, fizikából, és matematikából emelt szintet választók, míg 54,78 százalékot teljesítettek átlagosan az informatikából emelt szintű érettségit választó tanulók.
Hoffmann Rózsa az elmúlt tanév fontosabb eseményeit is összefoglalta, kiemelve a leglényegesebb törvénymódosításokat. "A tanévet az osztályzás és az évismétlés visszaállításával kezdtük, emellett büntethető lett a tanárok bántalmazása, amely célja, hogy a pedagógusokra a társadalom megbecsült tagjaiként tekintsenek." Ebben a tanévben emellett megtörtént a nem szakrendszerű oktatás fogalmának eltörlése az 5-6. osztályból, ahol ismét a szakrendszerű, azaz a tantárgyi oktatást erősítik, valamint idén rendelkeztek arról is, hogy a családtámogatást az iskolába járáshoz kötik. Az ötvennél magasabb igazolatlan tanórai hiányzás esetén ugyanis felfüggeszthetővé vált a családi pótlék. Bár a notóriusan hiányzó diákok száma a tavaszi félévben nyolcezer körül mozgott, a törvény jótékony hatása mégis érezhető, hiszen ez a szám az előző adatok egynegyedét jelenti. Hoffmann Rózsa az említett törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondta, az intézkedésekre pozitív visszajelzések érkeztek a közoktatásból. Az államtitkár ezen kívül kiemelte a nemzeti összetartozás napjának bevezetését. Az iskolák határon túli kirándulásai már megkezdődtek, és pályázatok is indultak ezzel kapcsolatban.
"A TÁRS programot az idei tanév legörömtelibb eseményeként is említhetjük, hiszen bebizonyosodott, hogy tenni akarás, jó szervezőkészség jellemzi a diákokat és a pedagógusokat egyaránt" - ismertette a tapasztalatokat Hoffmann Rózsa a programról, amely során középiskolás diákok társadalmi munkában vettek részt.
(Forrás: www.edupress.hu) |
