|
Aktuális
-
Érettségi tételek
Tisztelt Hírlevél Olvasók! Az érettségire készülést időben kell elkezdeni, érdemes már korán barátkozni a tételekkel, feladattípusokkal. Ennek okán összegyűjtöttük Önöknek az elmúlt évek érettségi feladatsorait, melyeket most letölthető formátumban, tematizálva állítottunk össze! Érdekli? Kérjük kattintson és töltse le azon feladatsorokat, hanganyagokat, amik szükségesek! Kezdje gyermeke időben a felkészülést!
-
Késésért nem járhat igazolatlan óra
Igazoltan sem lehet évi 250 óránál többet hiányozni az iskolából az évismétlés veszélye nélkül. A tanár nem bírálhatja felül az orvosi igazolást, a késéseket nem tekintheti igazolatlan órának, és tekintetbe kell vennie a közlekedési akadályokat is. Folytatás…
-
Nulladik óra: csak ha a diákok is akarják
A diákok belegyezése nélkül az iskolák nem tarthatnak nulladik órát, nem állíthatnak fel kólaautómatát, és nem a házirendet sem hagyhatják jóvá. Az igazgató nem törölheti el a diáknapot sem. Folytatás…
Diák ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben öt kedves Diáktanítónkra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
-
Á. Márton
Á. Márton vagyok, villamosmérnök hallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen, matematikát, fizikát oktatok. Újfehértón nőttem fel(Nyíregyháza közelében),speciális matematika tagozatra jártam gimnáziumban, úgy gondolom értek a problémamegoldáshoz, és annak tanításához, szeretem a gyakorlati példák említését az elmélet tisztázása mellett.…. Bővebben rólam…
-
F. Bálint
F. Bálint vagyok, 19 éves, a Budapesti Gazdasági Főiskola elsőéves hallgatója, kereskedelem és marketing szakon. Nyolcosztályos gimnáziumba jártam és a történelem 4-est kivéve kitűnően érettségiztem. Korrepetálást vállalok matematikából és informatikából 0-tól 18 éves korig. :-) Matematikából is és informatikából is fakultációra jártam... Bővebben rólam…
-
K. Luca Júlia
Üdvözlöm Önöket! 21 éves főiskolás lány vagyok, az ELTE-Tanítőképző- és Óvónőképző szakán óvónőként, illetve idegenvezetőnek tanulok jelenleg. Gyerekekkel már tizenéves koromban szerettem foglalkozni, szívesen beszélgettem velük, ezért is jelentkeztem óvónőnek.… Bővebben rólam…
-
M. Róbert Pál
M. Róbert Pál vagyok, 22 éves, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója. Történelmet és magyart szeretnék tanítani elsősorban középiskolás korú diákoknak. Ezekből a tárgyakból emeltszintű érettségit tettem, és részt vettem OKTV versenyeken valamint fakultációkon is.… Bővebben rólam…
-
Sz. Annabella
Sz. Annabella vagyok. Négy éve tanulom az olasz nyelvet. Két évet tanultam magyarországon egy nyelviskolában. Majd két évet éltem Svájcba,Ticinóban az olasz területen ahol egy helyi magán-nyelviskolában tanultam tovább. Két év után a Firenzei Olasz nyelv Akadémiban vizsgáztam majd felsőfoku diplomát szereztem.... Bővebben rólam…
Észrevételek
Tisztelt Hírlevél Olvasók!
Amennyiben bármely javaslatuk, észrevételük lenne a Diáktanítók Hírlevéllel kapcsolatban, kérjük jelezzék nekünk mindezt itt.
Köszönjük segítségüket!
Üdvözlettel:
Diáktanítók
_________________________________________________________________________________
Késésért nem járhat igazolatlan óra (Folytatás)
Ha egy diák a tanóráról, kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha a szülő írásbeli kérelmére a diák – a házirendben meghatározottak szerint - engedélyt kapott a távolmaradásra, igazoltan beteg volt vagy valamilyen egyéb alapos indok miatt nem tudott részt venni az órán. Ha a távolmaradást nem igazolja, a mulasztás természetesen igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan mulasztásakor, és annak következményeiről. Ha ez eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével keresi meg a szülőket.
A tanév végén nem kaphat osztályzatot az a diák, akinek az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát (szakképzésben az elméleti tanítási órák húsz százalékát, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát). Akkor is évismétlésre kötelezett a tanuló, ha egy adott tantárgyból a mulasztása meghaladja a tanítási órák harminc százalékát. Ezekben az esetekben csak akkor fejezheti be az évet a tanuló, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltakét, akkor a pedagógusok ezt megtagadhatják. Amennyiben a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
A már nem tanköteleseknek 30-nál több igazolatlan óra után megszűnik a tanulói jogviszonyuk. (A tankötelezettség korhatára a 18., azonban az 1997. előtt általános iskolába lépők esetén még a 16. életév, tehát ez ma a 17-18 éves diákokat érintheti.) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti az érintettet, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá az illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat. Alapfokú művészetoktatási intézményből már a tíz tanítási óránál többet mulasztó kimarad.
A közlekedési akadályt is el kell fogadni
Egyes esetekben a hiányzást automatikusan igazoltnak kell tekinteni. Az iskola nem kérdőjelezheti meg, nem bírálhatja felül például az orvosi igazolásokat, ugyanis a beteg gyermek az orvos által meghatározott időben nem látogathatja az intézményt. A mulasztás akkor is igazolt, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tud kötelezettségének eleget tenni.
Az ombudsman szerint alapos oknak kell tekinteni a különleges időjárásból vagy egyéb előre nem látható eseményből adódó közlekedési akadályokat, továbbá a középiskolai felvételin való részvételt is. Ugyancsak igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, illetve ha a tanuló a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott az iskolából való távolmaradásra. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Több konkrét eset alapján az ombudsman azt is leszögezi, hogy nem alkalmazhatók az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményei, ha a tanuló a testnevelés felszerelését hagyja otthon, és emiatt nem tud részt venni a testnevelés órán, valamint akkor sem, ha nem ünneplő ruhában jelenik meg az iskolai ünnepségen.
A késések idejét össze kell adni
A mulasztással szorosan összefügg a tanóráról való késés problémája. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje - a házirendben foglaltak szerint - összeadható. Ha ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy - igazolt vagy igazolatlan - órának minősül. Fontos azonban, hogy az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, már csak azért sem, mert az sértené a diák tanuláshoz való jogát. Az ezzel ellentétes gyakorlat akkor sem jogszerű, ha azt a házirendben szabályozzák, és az sem, ha a szülőket tájékoztatják arról, hogy a gyermeket haza küldték. (Forrás: fn.hu)
Nulladik óra: csak ha a diákok is akarják (Folytatás)
Az iskolák működésének általános kereteit természetesen törvények határozzák meg, de tanítási év konkrét feladatainak végrehajtását helyben kell megszervezni, hiszen tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is. A tanév kezdő és befejező napját, valamint a tanítási szünetek időszakát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.
Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.
A diákok, szülők beleszólhatnak az iskolai döntésekbe
A diákok és a szülők önállóan és képviseleti szerveiken keresztül véleményük kinyilvánításával részt vehetnek az intézmény bármely döntésében.
Gyakran e döntések érvényességének feltétele a véleményük meghallgatása, és egyes kiemelt fontosságú ügyekben a jogszabálytól való eltérés csak az oktatási szereplők képviseleti szerveinek konszenzusával valósítható meg. Ezeken a területeken mutatkozik meg leghangsúlyosabban az oktatási szereplők együttműködésének szükségszerűsége.
Tilos a reklám, de…
Az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatban további megszorítások vannak: az iskolában, illetve azon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
Ha az iskolaigazgató - amennyiben erre az alapító okirat feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét arról, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. Az intézményvezető nem köthet megállapodást, ha a szakvélemény szerint az árukínálat nem felel meg ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői közösség a megállapodás megkötését támogatja. Az iskolában folytatható reklámtevékenység szabályainak elfogadásához, illetve az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének meghatározásához az iskola vezetőjének be kell szerezni az iskolai, kollégiumi szülői szervezet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.
Hajnalban nem lehet órát tartani
Elméleti tanítási órát az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Amennyiben van rendelkezésre álló elegendő tanterem, az elméleti tanítási órákat délelőtt kell megszervezni. Az első órát - a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni, tehát legkorábban negyed nyolckor kezdődhet a nulladik óra.
Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet, de a tanítási órák ideje hatvan percnél nem lehet hosszabb, továbbá az egy tanítási napon alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. További megszorítás, hogy a tanítási órák között szünetet kell tartani, amelyeket az iskola házirendje határoz meg. Mindebből következik, hogy nem lehet összevont, kilencven perces tanórát tartani szünet közbeiktatása nélkül.
A magas óraszám még nem jogsértő
A szülők gyakran sérelmezik, hogy gyermekeik túlságosan leterheltek a magas óraszámok miatt. A közoktatási törvény meghatározza, hogy az egyes iskolai évfolyamokon naponta legfeljebb hány kötelező tanítási órája lehet a tanulónak. Ezek a rendelkezések azonban csak a kereteket határozzák meg, amelyeken belül egy-egy intézmény oktatási szereplői maguk állapíthatják meg a mindennapokban követendő részletes szabályokat. A magas óraszám önmagában nem okoz jogsérelmet, a tanuló túlterheltsége ezzel szemben érdeksérelmet okozhat a szülőnek és a tanulónak egyaránt.
A törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja, a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokra. Évfolyamonként meghatározza továbbá a tanulók érdekében a kötelező tanórai foglalkozások felső határát. Lehetősége van ugyanakkor a tanulónak arra, hogy magára nézve kötelezőként a fentieket meghaladó számú órát vállaljon.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ilyenkor az iskolába történő beiratkozás jelenti a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását. Az intézményt természetesen ebben az esetben is szigorú előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli. Fel kell hívni a tanulónak és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban is a beiratkozás jogkövetkezményeire. (Forrás: fn.hu)
|
