|
Aktuális
-
Doo.hu - Óriási akció!!! A tudás megfizethetetlen, de a tanítás nem!
Mit tud ma venni 200 forinton? És mi olyat, ami 2 napig ugyanolyan állapotban használható? Csak most mindössze 200 Ft/2 nap-ért vehet részt online magánóráinkon! A Diáktanítók Online Oktatás videós portál, ahol egyszerűen, gyorsan, az internet segítségével bármikor vehetnek magánórákat a tanulni vágyók most fantasztikus 200 Forintos óradíjjal. Az oktató videók segítségével könnyen felkészülhetnek a diákok feleletre, dolgozatra, vagy akár az érettségire, de esetleges órai hiányzások pótlására is alkalmas. Kattintson és keresse ki, melyik videót szeretné látni a Doo.hu oldalon.
-
Magukra maradhatnak a tanárok
Az iskolai erőszak okait vizsgálva a közoktatás alapvető problémáihoz jutunk el. A rendszer szélsőséges szelekciójához, a szakiskolák „parkolópálya-funkciójához”, az uniós fejlesztések gyenge megtérüléséhez és a pénztelenséghez – mutatta ki egy kutatás. Az ombudsman szerint a forráshiány és a válságkezelés válsága gátolja a jelenség visszaszorítását. Folytatás
Diák ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben öt kedves Diáktanítónkra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
-
B. Gabriella
B. Gabriella vagyok, 21 éves. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán ősszel leszek negyedéves.
Gimnáziumban a kedvenc tantárgyaim a magyar nyelv-és irodalom, valamint a történelem voltak, ezekből felvételiztem is, és az érdeklődés azóta is megmaradt…. Bővebben rólam…
-
F. Eszter
F. Eszter 18 éves főiskolás hallgató vagyok, aki eldöntöttem, hogy szeretnék német tanítással foglalkozni. Budapesti Gazdasági főiskola német nyelvű képzésére járok, ami azt jelenti, hogy minden tárgyat német nyelven tanulok. (matek, jog, statisztika stb.).... Bővebben rólam…
-
K. Tamás
K. Tamás, 23 éves tanárjelölt hallgató vagyok az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen. Ezek végett szeretnék már most (3. évesen) a gyermekek tanításával foglalkozni.… Bővebben rólam…
-
N, Dávid Filipp
N. Dávidnak hívnak, 20 éves vagyok, jelenleg másodéves az ELTE PPK pszichológia szakán. Van egy 15 éves kisöcsém, akinek gyakran segítek matematikából vagy angolból, ez utóbbiból felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem..… Bővebben rólam…
-
Sz. Dominika
Sz. Dominika vagyok, 19 éves, a Budapesti Műszaki Főiskola másodéves környezetmérnök hallgatója. Szeretem a természetet és minden olyan tárgyat, amely e téma köré épül. Korábban foglalkoztam már fiatalabbakkal, egy ifjúsági civil szervezet alapítótagja is vagyok.... Bővebben rólam…
Videó ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben a Doo.hu oldal segítségével tantárgyanként két oktató videóra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
Magyar irodalom
-
Balassi Bálint portréja
Balassi Bálint: a költő életét és művészetét ismertetjük átfogó képet nyújtva Balassi Bálintról. A verseket csoportosítjuk és a két művel részletesebben is foglalkozunk ( Hogy Júliára talála, így köszöne neki és az Adj már csendességet… című mű) Bővebben…
-
Francois Villon balladái
Villon életét ismerhetjük meg a tételen keresztül. Rávilágítunk költészete problematikájára, foglalkozunk fő művével, a Nagy Testamentummal és ezen belül kitérünk a balladákra is. Behatóbban tanulmányozzuk a Záróballadát és a Jó tanítás balladája a rossz életűeknek című művet.… Bővebben…
Magyar nyelvtan
-
Toldalékmorfémák: képző, jel, rag
A tétel a toldalékmorfémák csoportosításával foglalkozik. Segítünk megkülönböztetni a képzőt, jel, rag toldalékokat és rengeteg példával illusztráljuk a magyarázatot. Gyakorlásra is biztosítunk lehetőséget... Bővebben…
-
Szófajok rendszere: a névszók
Szófajok rendszere: névszók: a tétel a névszók alkategóriáival foglalkozik (főnév, melléknév, számnév, névmás). Fogalommagyarázat, rendszerezés és csoportosítás után lehetőséget biztosítunk gyakorlásra is. A videó célja a tökéletes szófajfelismerés megtanítása. Bővebben…
Történelem
-
A középkori város
A tétel foglalkozik a középkori városok kialakulásaival, lakóival és a városttípusokkal is. A városfejlődés kapcsán szóba kerülnek a céhek is. Kitérünk a magyarországi városok típusaira is. Bővebben…
-
Az Anjou Magyarország (I. Károly és Nagy Lajos)
Bemutatjuk a korszak problémáit, ismertetjük azt a folyamatot ahogy Károly megreformálja Magyarország gazdaságát és az anarchiából rendet teremt. Nagy Lajos esetében hangsúlyos szerephez jut a külpolitika, ám nem feledjük a belpolitikát sem külön kitérve az Aranybulla megújítására. Bővebben…
Észrevételek
Tisztelt Hírlevél Olvasók!
Amennyiben bármely javaslatuk, észrevételük lenne a Diáktanítók Hírlevéllel kapcsolatban, kérjük jelezzék nekünk mindezt itt.
Köszönjük segítségüket!
Üdvözlettel:
Diáktanítók
_________________________________________________________________________________
Magukra maradhatnak a tanárok (Folytatás)
Az utóbbi időben, s különösen az elmúlt tanévben egyre többet hallhattunk az iskolai erőszak különböző megnyilvánulásairól. Hol diák aláz meg, ver meg diákot, hol diák tanárt, hol a szülők fordulnak a pedagógusok ellen agresszíven.
Bár az iskolai zaklatásos esetek általában kevésbé érik el a sajtó ingerküszöbét, de tény (és korábban az FN-en olvashatták), hogy e téren minden hatodik diák válik áldozattá. A fiatalkori agresszió megfékezése mára a közoktatási diskurzus egyik központi témája.
A megoldásokat a politikusok bizottságok felállításában, munkacsoportok beindításában és a jogszabályok szigorításában látják, sok iskola biztonsági őrök és beléptetőrendszerek felállításába kezdett.
Számos alkalommal halljuk, hogy a renitens tanulókat eltanácsolják az adott iskolából. A szakemberek inkább a pedagógiai módszertan megváltoztatását, a különböző gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények együttműködését jelölik meg célként.
A probléma azonban mindeddig csak a pedagógusok, a szülők szubjektív beszámolója és a sajtó – a jelenséget valószínűleg erősen torzító – tükre alapján került terítékre.
Az állampolgári jogok és az oktatási jogok biztosa közösen indított egy kutatást a jelenség objektív, tudományos feltérképezésére. Az eredmények egy része már olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatala honlapján. A további eredményeket novemberre ígéri az oktatási ombudsman.
A válságkezelés válsága
Szabó Máté ombudsman ezzel kapcsolatban az FN kérdésére elmondta, hogy a vizsgálat szerint számos pozitív intézkedésre – a jogszabályi környezet megváltozására, alap- és továbbképzési programok kidolgozására, a pedagógiai tervezés erősítését támogató pályázatokra, az erőszak problémakörét feltáró kutatásokra, az iskolai alapdokumentumok megújítására – került sor e területen, ám a megfelelő források hiányában ezek jó része a gyakorlatban nem tudott megvalósulni.
Ez igaz az oktatási miniszter által felállított „Az Iskola Biztonságáért" Bizottság ajánlásaira is. Noha a bizottság februárban például még azt állapította meg, hogy megteremtették a jogi és a pénzügyi feltételeket a kistérségi szintű iskolapszichológusi hálózat kiépülésére, ez mind máig nem valósult meg.
Ráadásul a jobb kondíciókkal rendelkező iskolákban (ahol kevésbé jelentkezik az iskolai erőszak is) sok helyen van lehetőség iskolapszichológus fenntartására, viszont ott, ahol a legnagyobb szükség volna ilyen szakemberre (szakiskolák, az ország szegényebb területein működő iskolák), nincs rá forrás. Ahol egyre több a probléma, és egyre nagyobb szükség volna a segítségre, onnan (is) von el forrásokat a kormány – mondta ezzel kapcsolatban Szabó Máté, aki ezt a jelenséget a „válságkezelés válságának” nevezte.
Mit tehet az ombudsman?
Az állampolgári jogok biztosa ezért felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy segítse elő az iskolapszichológusi rendszer hatékony működtetését, a pedagógusok továbbképzésének minél szélesebb körű biztosítását, és a pedagógus-alapképzés olyan tartalmú kiegészítését, amely a jövőben a jelenleginél jobban segítheti az iskolai erőszak megelőzését és a konfliktusok eredményes kezelését.
Persze az ombudsmani ajánlásokhoz nem köthető szankció. Szabó Máté abban bízik, hogy ha a nyilvánosságon keresztül felhívják a figyelmet a problémákra, akkor lehet hatása a javaslataiknak. Az oktatási tárca is tett már lépéseket az ombudsmani ajánlások alapján, igaz, nem ez a jellemző.
Nem minden iskolát érint ugyanúgy
Épp a napokban kerültek nyilvánosságra a koloknet.hu által a témában megrendelt kutatás eredményei. Ebből kiderül, hogy az agresszív viselkedések messze nem egyenletesen érintik az iskolákat. A legsúlyosabb helyzetben a szakiskolák, ezen belül is a nagyvárosi (megyeszékhelyen, fővárosban működő) intézmények vannak.
Valamivel kevésbé érintettek az általános iskolák, de itt is találhatunk jelentős különbségeket a területi megoszlás alapján. (Kelet-Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint Közép- és Nyugat-Magyarországon). Az iskolai agresszió szempontjából a legnyugodtabb helynek országszerte az érettségit adó középiskolák számítanak.
A Lannert Judit és Földes Petra által jegyzett tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az iskolai agresszió tükrében is ugyanazt tapasztaljuk, mint az iskolai eredményesség terén: közoktatásunk működésére markánsan rányomja bélyegét a szelekció és a szegregáció.
Az agresszív viselkedés a többnyire rossz társadalmi körülmények közül érkező szakiskolások körében jellemző, az általános iskolások érintettsége pedig leképezi a gazdasági fejlettség országrészek szerinti eltéréseit. Tehát azokban az iskolákban, ahová a rosszabb helyzetű családok gyermekei járnak (a közoktatási rendszer oda „válogatta le” őket), ahol a rossz tanulmányi teljesítmények a jellemezőek, ott tör felszínre leginkább az iskolai agresszió is.
Mit kívánnak az igazgatók?
A koloknet.hu-kutatás a megoldási javaslatokról is megkérdezte az intézményvezetőket. Az általános iskolák és a gimnáziumok inkább „belső”, míg a szakiskolák inkább „külső” erőforrásokat keresnek.
A „belső” megoldások között komoly népszerűségnek örvende(né)nek az úgynevezett szociális kompetenciát fejlesztő programcsomagok, ám az uniós forrásokból – az úgynevezett HEFOP 3.1 keretében – kifejlesztett taneszközökhöz csak az érdeklődő iskolák harmadrésze jutott hozzá. Ráadásul a diákok részéről leginkább örömmel fogadott sport- és szabadidős programok pontosan a legérintettebb intézményekben, a szakiskolákban a legkevésbé jellemzőek.
A súlyosan érintett iskolák kifejezetten igénylik – s ez megegyezik a szakemberek elképzeléseivel és az ombudsmani állásfoglalással – a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadókkal, védőnőkkel és a többi társszervvel való együttműködést, és szívesen vonnának be külső konfliktuskezelő szakembereket a problémák megoldásába. Ennek egy része persze pénzbe kerülne, amiből épp ezeknek az iskoláknak a fenntartóinál van a legkevesebb.
Az adatok és a tapasztalatok
A koloknet kutatásának szerzői azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a jelenség objektív és szubjektív megítélése között jelentős ellentmondás feszül. Miközben az egyik legkirívóbb magatartás, a zaklatás gyakoriságában a gyerekek mentálhigiénéjét vizsgáló nemzetközi kutatás (HBSC) 2006-os adatai szerint a legkedvezőbb helyzetben vagyunk, eközben a pedagógusok és a közvélemény rendkívül súlyos problémaként éli meg az iskolai agressziót.
A TALIS nemzetközi tanárkutatás tanúsága szerint a magyar tanárokat sokkal jobban zavarja a diákok csúnya beszéde, mint a többi ország tanárait (70 százalék kontra 40 százalék), és a vandalizmust, a verekedést is kétszer annyian tartják problémának nálunk, mint a kutatásban részt vevő országokban.
Felvetődik, hogy a rossz közérzet mögött nem kis részt a jelenséggel szemben eszköztelenül álló pedagógusok tehetetlensége áll – áll a tanulmányban. Épp ezért fontos tisztán látni, hogy milyen módszertani és szolgáltatói segítség erősítheti meg az agressziótól különösen érintett iskolákban dolgozó pedagógusokat, és milyen adottságok szükségesek a megelőzéshez, a megfelelő iskolai klíma biztosításához.
Forrás: Fn.hu
|
