|
Aktuális
-
Megújult a diaktanito.hu honlap!
Mikor járt utoljára a diáktanito.hu-n? Most mindenképp tegye meg! Megújult, megszépült külsővel várunk minden érdeklődőt.
Az oldal tematikáját nem változtattuk meg radikálisan, hisz senki nem szereti, ha a jól megszokott dolgokat hirtelen nem találja a helyükön, viszont azon voltunk, hogy minél egyszerűbbé tegyük a tájékozódást az oldalon. A felület jobb felső sarkában lévő kicsi, de annál hasznosabb keresődobozba elég csak beírni, hogy miről szeretnének többet megtudni, és máris láthatják, hogy mely cikkeinkben találhatnak információt az adott témáról.Folytatás
-
A magyar iskola csak gyermekmegőrző
A mai magyar iskola már egyáltalán nem alkalmas a műveltség átadására, de a gyermekmegőrző és a szelekciós funkciói még úgy ahogy működnek – állítja Knausz Imre oktatáskutató. Az egyetemi docens szerint ma már sokan azt is megkérdőjelezik, hogy van-e értelme iskolába járni. Folytatás
-
Elindultunk, megújultunk! Új videók a Doo.hu videós portálon!
Elindult a Diáktanítók Online Oktatás videós portál, ahol egyszerűen, gyorsan, az internet segítségével bármikor vehetnek magánórákat a tanulni vágyók 480 Forintos óradíjjal. Az oktató videók segítségével könnyen felkészülhetnek a diákok feleletre, dolgozatra, vagy akár az érettségire, de esetleges órai hiányzások pótlására is alkalmas. Kattintson és keresse ki, melyik videót szeretné látni a Doo.hu oldalon.
Diák ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben öt kedves Diáktanítónkra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
-
B. Dóra
A nevem B. Dóra. Másodéves egyetemista vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol pszichológia szakon folytatom tanulmányaimat. 19 éves vagyok, eddig néhány angol órát adtam ismerőseimnek... Bővebben rólam...
-
F. Fanni
F. Fanni vagyok, 21 éves, 2005-ben érettségiztem a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. Franciából és németből jeles emelt szintű érettségi vizsgát tettem. Többször jártam Franciaországban tanulmányi kirándulások keretében... Bővebben rólam...
-
K. András
K. András vagyok,1987-ben születtem Szolnokon. A Kodolányi János Főiskola turizmus-vendéglátás szakos hallgatója vagyok. Nagyon közel állnak hozzám a nyelvek, a német és az angol mellett tanultam még latinul is, illetve most spanyolul tanulok... Bővebben rólam...
-
N. Noémi
Nachtigál Noémi vagyok 21 éves és a Budapesti Műszaki Főiskola Gazdasági és Tanári szak műszaki menedzser és mérnöktanár szakos hallgatója. Azért is kezdtem el a tanár szakot és jelentkeztem Diáktanítónak, mert szeretek gyerekekkel foglalkozni... Bővebben rólam...
-
Sz. Zsófia
Sz. Zsófiának hívnak, 21 éves vagyok. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar gyógytornász szakán vagyok másodéves hallgató. Két tanítási nyelvű közgazdasági szakközépiskolába jártam idegenforgalmi szakra... Bővebben rólam...
Videó ajánló
Ezen rovatunk célja, hogy minden aktuális hírlevelünkben a Doo.hu oldal segítségével tantárgyanként két oktató videóra felhívjuk az Önök megtisztelő figyelmét.
Magyar irodalom
-
A magyar irodalom kezdetei (Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda)
Ismertetjük az első írásos magyar emlékeket, tüzetesebben vizsgáljuk a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralmat és a Margit legendát, természetesen a művek szövegét felhasználva. Az elemzés irodalmi szemszögből közelíti meg a szövegeket és a háttéranyagokat, nem nyelvtörténeti analízissel foglalkozunk. Bővebben…
-
Shakespeare: Romeo és Júlia
A tétel a szereplőkkel és azok csoportosításával kezdi az elemzést. Kitérünk a műfajra, a tragédia szerkezetére, felépítésére és a mű feldolgozásaira is.… Bővebben…
Magyar nyelvtan
-
Hangalak és jelentés kapcsolata
A tétel foglakozik a szó felépítésével, hangalak és jelentés kapcsolati lehetőségeivel. Felsoroljuk, magyarázzuk és csoportosítjuk ezeket a "jelenségeket". Gyakorlásra is biztosítunk lehetőséget…. Bővebben…
-
Szófajok rendszere: az ige és az igenevek
Szófajok rendszere: az ige és az igenév: a tétel tisztázza az ige és az igenév fogalmát és a két szófaj közti különbségeket. Az igéket többféleképpen csoportosítjuk, majd gyakorlásra is biztosítunk lehetőséget. Az igenevek megnevezése és csoportosítása után szófajfelismerés keretében mélyülünk el az anyag rejtelmeiben, természetesen a gyakorlás itt sem marad el. Bővebben…
Történelem
-
A török terjeszkedés a XVI. században, Magyarország 3 részre szakadása
Török terjeszkedés: Az előzmények ismertetése után, II. Lajos uralkodásától kezdve ismertetjük az eseményeket. A legfontosabb gócpontok: Nándorfehérvár eleste, mohácsi vereség. Utána kitérünk Szapolyai és Ferdinánd „harcára” a koronáért, végül az ország három részre szakadásával zárjuk a tételt. Bővebben…
-
Nagy francia forradalom
Az előzmények taglalása után, részletesen áttekintjük a forradalom főbb eseményeit Napóleonig. Megbeszéljük, hogy kik is azok a girondisták, jakobinusok és királypártiak. A forradalom megítélésével is foglalkozik a tétel: hogyan reagáltak más országok uralkodói? Bővebben…
Észrevételek
Tisztelt Hírlevél Olvasók!
Amennyiben bármely javaslatuk, észrevételük lenne a Diáktanítók Hírlevéllel kapcsolatban, kérjük jelezzék nekünk mindezt itt.
Köszönjük segítségüket!
Üdvözlettel:
Diáktanítók
_________________________________________________________________________________
Megújult a diaktanito.hu honlap!
Diáktanítóink közül is többféle szempont szerint választhatnak, már nemcsak tantárgy, hanem iskola szerint is, hiszen: Diáktanítóink csapata közel 500 fősre bővült, összesen immáron 16 nyelvet és több mint 60 egyéb iskolai tantárgyat oktatunk, gondolva a szakközépiskolába járókra szaktantárgyakakat is, és a manapság egyre népszerűbb kéttannyelvű iskolák kapcsán a főbb tantárgyakat (matematika, irodalom, történelem) angol és német nyelven is tanítjuk.
Természetesen „Aktuális” rovatunkban továbbra is megtalálhatják a legfrissebb híreket az általános- és középiskolai oktatásról, valamint a felvételi rendszer és –követelmények változásairól, hogy mindig naprakészek legyenek.
Nézze meg megújult honlapunkat, és ha bármi észrevétele, vagy javaslata van, írja meg nekünk!
A magyar iskola csak gyermekmegőrző (Folytatás)
Néhány napja elég kemény szavakkal vázolta a magyar közoktatás válságát. Úgy fogalmazott, hogy az iskoláink már egyáltalán nem alkalmasak a műveltség közvetítésére, és csak azért nincs ebből társadalmi katasztrófa, mert még a gyermekekre talán tudnak vigyázni. Tényleg csak gyermekmegőrzőnek jók a magyar iskolák?
Az iskoláknak három egymásra épülő funkciót kellene betölteniük: a gyermekvigyázó, a szelekciót elősegítő és a kultúraközvetítő funkciót. Úgy gondolom, hogy a magyar iskola ezek közül egyiket sem látja el tökéletesen, s azt prognosztizálom, hogy nagyon hamar élesebbé, látványosabbá válik ez a probléma.
Vegyük végig! Mi a baj az iskola ön által említett funkcióival?
Az oktatás válságát én alapvetően legitimációs válságnak látom. Törvény szerint kötelező a közoktatás, de egyre kevésbé világos a szereplők számára, hogy mi értelme az egésznek. A felsorolt háromból a legalapvetőbb funkciója az iskolának – ami miatt nélkülözhetetlen egy modern társadalomban – az, hogy a gyerekek legyenek valahol napközben, legyen egy élettér, ahol a gyerekek biztonságban vannak. Ez látszólag persze megoldott, hiszen kötelező a közoktatás. Alapvetően ott vannak az oktatási intézményekben a gyerekek (persze most is vannak, akik kerülik azokat), de van két jól körülhatárolt társadalmi csoport, amelyben egyre inkább megkérdőjelezik, hogy szüksége van-e az iskolára a gyereknek. Az egyik a hagyományos – főleg a vidéki – romatársadalom, amelynek egy jelentős része otthon tartaná a gyerekeket, mert nem szívesen adják őket idegen helyre. Másrészt van egy – igaz nagyon szűk – elitréteg, amely sokkal jobb oktatást képzelne el, és ilyen alapon kérdőjelezi meg a mai iskola szükségességét. Egyre többször látjuk azt is, hogy nem mindig vannak egészen biztonságban a diákok, számtalanszor hallani az úgynevezett „iskolai bullying” jelenségről, amikor az erősebb gyerek hatalmaskodik a gyengébb felett. Mindezen jelek ellenére alapvetően a gyermekvigyázó funkciót még ellátja a közoktatás.
Mi a baj a szelekcióval? Pont azt szokták mondani, hogy ez túlságosan is „jól” (igazságtalan módon, a társadalmi különbségeket konzerválva) működik.
Az iskola nagyon fontos funkciója a szelekció. Az, hogy igazságos módon eldöntse, kik azok, akik sikeresebb pályákra érdemesebbek a képességeik, szorgalmuk alapján.
Ma azok lesznek sikeresebbek, akiknek a családi háttere megengedi, hogy jobb iskolába, jobb tanárhoz járassák a gyereket. Az iskola bele tud ebbe szólni?
Mindig is így volt, a családi háttér mindig is meghatározó volt e szempontból. Sok tennivaló van ezen a téren a magyar közoktatásban, de szerintem mégsem ez a fő baj. Ha nagyon akar valaki, tud azért sikereket elérni. A nagyobb baj az, hogy ha sikereket ér el valaki az iskolában, az még nem garantálja, hogy ő tényleg jól jár az életben. Van egy szint, amikor igen – kevésbé lesz munkanélküli a diplomás, mint az alacsonyabb végzettségű például – de sokszor vitatható, hogy az életkarrierhez mennyire kell magas szintű egyetemi diploma. Azt gondolom, hogy oda kell figyelni e jelzésekre, de nagyjából még működik az iskola szelekciós funkciója is.
A legaggasztóbb jeleket a kultúraközvetítésben látja?
Igen, ez a funkció, beleértendő a szocializációs funkciótól a műveltségközvetítésig sok minden, ami egyre kevésbé működik. Ez részben összefügg az előző két terület problémáival is, hiszen ezek egymásra épülnek. Ha kevésbé jó karrierlehetőséget kínál az iskola, akkor a gyerekek is (szülők is) kevésbé lesznek motiváltak, hogy műveltséget sajátítsanak el, hogy törjék magukat a tanulással. Másrészt én régóta mondom, hogy az iskola által közvetített tudás és a gyerekek hétköznapi kultúrája között egyre szélesedik az olló. Egyre kevésbé érzik azt, hogy a tanultaknak haszna lenne az életben. „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz” – mondták régen. Ma egyre inkább az látszik, hogy nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk. Nem érvényes az életben az a tudás, amit az iskolában szerzünk. És nem az iskolai tudással van a baj, hanem azzal, amit „életnek” nevezünk. Nem arról van szó, hogy mást kellene tanítani, hanem hogy másképp kellene élni. Abban a tömegkultúrában, ifjúsági kultúrában, amiben a gyerekek élnek, nincs szükség a természettudományos és társadalomtudományos ismeretekre.
A világot viszont nehezebb megváltoztatni, mint az iskolát. Az utóbbi időben a kompetenciaalapú oktatással volt némi elmozdulás a felhasználhatóbb tudás felé. Ennek látszanak eredményei?
Hogy a kompetenciaalapú programcsomagok elterjesztése mennyire váltotta be a reményeket, azt még nem lehet tudni, mert nagyon korai fázisban vagyunk, másrészt a tananyagfejlesztés terén részlegesek az eredmények. (Nincs minden tantárgyból kidolgozott programcsomag.) A szövegértés-szövegalkotás terület (ami egy komplett magyar nyelv- és irodalom tananyag 1-12. évfolyamig) nagy teljesítménye a magyar oktatásügynek. A matematika szintén. A többi területről nem tudok nyilatkozni, viszont sok területen egyáltalán nem történt programfejlesztés. Ez nagyon részleges eredmény. És ráadásul, amit ezek sorsáról látni lehet, az elég elkeserítő. Nem tudtak bekerülni az oktatás rendes vérkeringésébe, nem lettek normálisan forgalmazott taneszközök, nagyon sokba kerülnek. Nagy aggodalommal szemléljük, hogy mi lesz ebből. E szempontból sokkal hátrébb vagyunk, mint ami az oktatásügyi közbeszédből következne.
Miért hal el minden – valószínűleg jó szándékú, és biztosan átgondolt - nagy oktatási program? Kizárólag a politikai széljárás söpri le a kezdeményezéseket?
Biztos benne van ebben, hogy minden politikai párt csak rövid időre tud berendezkedni, nincs konszenzusra törekvés és hosszú távú gondolkodás az oktatásügyről. Rövid távú pénzelköltési stratégiák vannak csak (és most nem a lenyúlásokról beszélek, mert nincsenek erről információim). Vannak nagy pénzek, amit jó célokra lehet fordítani (uniós pénzek), és ezekre kell költségvetést készíteni. Úgy tűnik, addig terjed a stratégiai gondolkodás, hogy néhány év alatt, amíg a pályázat le nem jár, az adott pénzt el kell költeni.
Abban viszont mindenki egyetért, és kutatások is alátámasztják, hogy a pedagógusok minősége a jó közoktatás alapvető feltétele. A tanárképzés, a felsőoktatás mennyire mozdult el az új kihívásoknak megfelelően?
Nem tudok a pedagógusképzésről általában beszélni, csak a Miskolci Egyetemen folyó képzésről. Ott nagy változások történtek. Ahhoz képest, ahogy mi tanultuk, tartalmában és módszereiben is nagyot változott az egyetemi oktatás. Egyébként sem egyszerűen a pedagógusképzés tehető felelőssé, hogy milyenek a pedagógusok, hanem például az, hogy mennyire vonzó a fiatalok számára ez a szakma. Egyszerűen nem jelentkeznek elegen tanárnak, és nem a legjobb felkészültségűek. Az egyetemeknek pedig alapvető túlélési esélyük, hogy mindenkit felvegyenek, akit csak jogilag szabad. Ilyen módon akárki lehet pedagógusjelölt. És nézzük meg a pedagógusok fizetését! Oktatási reformot csinálni anélkül, hogy a jelenleginél jobb emberek menjenek pedagógusnak szerintem nem lehet.
Retorika szintjén mindenki fontosnak tartja a pálya presztízsének emelését. Most Pokorni Zoltán jött elő néhány javaslattal-ígérettel. Például 8-10 év után egy év pihenőidőt adna a tanároknak. Ezt ön jó elképzelésnek tartja?
Szerintem minden, ami vonzóbbá teszi ambiciózus emberek számára a pályát, az jó. Nem is elsősorban amiatt, hogy az alatt az egy év alatt regenerálódik az ember (persze az is fontos), hanem amiatt, hogy talán egy ilyen lehetőségtől is kevésbé lesz kontraszelektált a pálya. Ha többen jelentkeznek pedagógusnak, több jelölt közül lehet választani, ez önmagában sokat segítene. Az a baj itt is, hogy nincs hosszú távú gondolkodás. A pedagóguspálya presztízsének emelése tipikusan olyan terület, amit csak pártközi összefogással, közös stratégia kialakításával lehetne megoldani. A pártok véletlenszerű ötletelése sehova nem vezet. A politikai helyzet persze most nem kedvez a konszenzuskeresésnek. A jobboldal azt gondolja, olyan erős, hogy örökké ő fog kormányozni. Ez biztosan nem így lesz, és akkor az egyik párt keresztülhúzza a másik számítását. Egy oktatási reformot nem egy pártnak kell kialakítani, hanem keresni kell a hatalmon nem lévőkkel is a közös nevezőt.
Ha ön oktatási miniszter lenne vagy annak tanácsadója, milyen lépéseket szorgalmazna először, mivel kezdené az oktatás megújítását?
Szerintem nem is az oktatási miniszternek, hanem a miniszterelnöknek kellene kimondani, hogy az oktatás prioritást élvez a nemzeti gondolkodásban.
Ez meg szokott történni, legutóbb Gyurcsány Ferenc is kimondta…
De a konzekvenciákat is le kellene vonni! Fel kellene ismerni, hogy mind politikai, mind gazdasági szempontból kulcskérdés a jó oktatás. Demokráciát ugyanis nemigen lehet műveletlen emberekkel működtetni, és a gazdasági kilábalás szempontjából szintén elengedhetetlen a kiművelt emberfők tömeges megjelenése. Ezeket a szempontokat felismerve és komolyan gondolva aztán, mint mondtam, keresni kellene a konszenzust a politika másik oldalán lévőkkel. Egy erre alapozott stratégiát kellene kidolgozni, hogy azt mondhassuk: ez egy közös, szakmailag megalapozott program, amit végre fogunk hajtani akkor is, ha kormányváltás lesz. Ez lehetséges lenne, ha tényleg az ország sorsa aggasztaná a politikai vezetőket. A másik sürgető feladat a pedagóguspálya rekonstrukciója, vonzóvá kell tenni ezt a hivatást. Fontos volna kidolgozni az iskolák többfunkciós jellegét figyelembevevő, komplex intézményi minősítési rendszert is, amely sok szempontból mérné az iskolák teljesítményét. Nézzük meg, mikor mondjuk azt egy iskolára, hogy jól működik, és ha nem, akkor mi a teendő. Forrás: Fn.hu |
