|
Nyelvvizsga kontra nyelvtudás – Mire elég az iskola?
Kell a nyelvvizsga, ezt mindenki tudja, akár diplomához, akár egy állásinterjún ez az első szűrő, így nem kikerülhető. Vajon felkészültünk arra, hogy gyakorlatilag a mai diákok többségének aktív nyelvtudással kell rendelkeznie? Úgy tanítják gyermekünket az iskolában, hogy le tud nyelvvizsgázni, ha akar? A Diaktanito.hu nyelvoktató szervezet segítségével kerestük a válaszokat!
Sokat hallani a gyerektől szeptember közepén, hogy túl sok az anyag, főleg, ha idegen nyelv tanulásáról van szó. Évek óta tudni, hogy a vakáció hosszúsága okán a diákok elszoknak a tanulástól, nem nagyon emlékeznek a korábban tanultakra, mindez az idegen nyelvek tekintetében kiemelten tapasztalható.
A Diaktanito.hu oldal tapasztalatai alapján egyértelműen állítható, hogy sajnos az idegen nyelvből kapott érdemjegy nem feltétlenül tükrözi a valós nyelvtudást, így a rossz jegyekkel állóknak sem kell lemondani arról, hogy gyermekünk valamikor is jól beszél egy idegen nyelvet, viszont az ötösöknek sem szabad hátra dőlni, ugyanis a középiskolában tapasztalt elvárások sok esetben messze elmaradnak a későbbiekben igényelt tudástól, azaz a minimum középfokú nyelvvizsgától.
„Sajnos kijelenthető, hogy a gyerekek nem látják magukat reálisan, ami a felvételi és érettségi évéhez közeledve még inkább jellemzővé válik, ami komoly csalódáshoz vezethet. Mindenképpen azt tanácsoljuk a kedves szülőknek, hogy a tanárok véleményét elegyítsék a diákok meglátásaival, és így ítéljük a meg a szükséges teendőket, mindenképpen szükséges az objektivitás!” – mondta el Tóth Béla, a Diaktanito.hu nyelvoktató portál vezetője.
Nem lehet egyénre szabott házi feladatot adni a nyelvórákon, hogy minden tanuló abban fejlődjön, amire neki szüksége van, a pedagógusok a kapcsolódó munkamennyiség nem várható el. Mindemellett kiemelendő, hogy egy átlagos osztályban nincs lehetőség, hogy minden diák minden órán megszólaljon legalább két mondatot az adott nyelven, ez maximum 10, esetleg 14 fős csoportokban megoldható, viszont ez így az óra nagyobb részét elviszi.
Marad a lutri a nyelvvizsgánál?
„Manapság egy középfokú nyelvvizsga díja 30 000 forint körüli összeget tesz ki, ami nem kis összeg, hogy a diákok csak úgy próbálgassanak, remélve, hogy a következő majd sikerülni fog…” – folytatta Tóth.
Fakultáció kontra alapóra
11. és 12. évfolyamon van lehetősége a diákoknak fakultációra járni idegen nyelvből (is). A „fakt” lényege, hogy az alap 3 nyelvórához fel lehet venni még heti két órát. Ez kiválóan hangzik, így sokan teszik ezt meg. Fel kell hívni azonban a szülők figyelmét, hogy a plusz órák sem garancia: van több iskola, ahol a nagy jelentkezői létszám miatt 20 fő körül van az emelt szintre járók száma, illetve sok esetben külön tanár tanítja az alap- és az emelt számú órákat. „Ez abban az esetben jelent komoly problémát, ha a pedagógusok nem tudják összehangolni az anyagot és az egyik órán megtanulja a diák, amit három óra múlva a másik nyelvórán tanítani fognak neki. Ha egyeztetnek, az sem old meg mindent, ugyanis nem kérdezhetik olyan témában a gyerekeket, amit a másik pedagógusnál tanultak. Apróságnak tűnhet, de mindez komolyan tudja hátráltatni az oktatást és rontja a minőséget is”.
Az alapórának a középszintű érettségire, míg a fakultációnak a középfokú nyelvvizsgára kellene felkészítenie, gondolhatjuk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy még intézményeken belül sincs belső szabályzatban elfogadott minimum, például 10-es korban az alapfokú nyelvvizsga szintjére kell eljutni. Minden pedagógusnak kötelező tanmenetet íri, de az estek nagy számában ezt nem kéri számon senki, így a fióknak készülő dokumentumokról beszélhetünk.
„A középiskola elején a gyermekek annak örülnek, ha a nyelvórán (sincs) komoly számonkérés, majd az utolsó évben és az egyetemi időkben szembesülnek azzal, hogy mekkora gondot okoz ez. Rövid, vagy középtávon megoldást jelent diáktanítót fogadni, és nyelvvizsgára vagy érettségire felkészülni, de hosszútávon a nyelvoktatás minőségének emelése, illetve rendszerének újragondolása szükséges” – állítja a Diaktanito.hu vezetője.
|
